Éder Tamás - Vírusok viharában, avagy a magyar húsipar elmúlt évének értékelése

Dászkál Fruzsina - A feldolgozott hústermékek piacának tendenciái

A virsli és a párizsi volt a sztár a boltokban, de sonkából is többet vettünk

A húsok és húskészítmények fogyasztói árának gyakori változását okozza az alapanyagok szélsőséges árhullámzása
A vendéglátás járvány miatti mélyrepülése érzékenyen érintette ugyan a hústermékek hazai gyártóit, de a kiskereskedelmi forgalom bővülése részben képes volt ellensúlyozni a veszteségeket 2020-ban. Többek között a virsli és párizsi forgalma emelkedett 2019-hez képest mennyiségben és értékben egyaránt, emellett értékben a sonka forgalma is kétszámjegyű növekedést produkált tavaly.
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke a szervezet sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a hús „bizalmi termék”, ezért húsvét előtt is csak olyan gyártótól, forgalmazótól érdemes megvenni az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódtunk. Azt tanácsolta, hogy ne vásároljon senki kétes eredetű húsárút, például olyat, amelynek címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, és ellenőrizzük a termék minőségmegőrzési idejét is. A szakember szerint érdemes tisztában lenni azzal, hogy a húsvéti füstölt áruk kategóriájában nagyon sokféle minőségű termék található. Az 1500 forintos gyorsérlelt, főtt sonka és a 2500-3000 forint feletti árú hagyományos érlelésű sonka nem ugyanaz a termék, ennek tudatában döntsünk a vásárláskor.
A Hússzövetség elnöke az elmúlt egy év eseményeit értékelve elmondta: a járványt megszenvedő vendéglátó (HORECA) szektorba szállító húsipari vállalkozások, elsősorban kis és közepes méretű üzemek, hatalmas forgalomesést voltak kénytelenek elkönyvelni 2020-ban, miközben a kiskereskedelmi láncokkal kapcsolatban lévő cégek értékesítése stabil maradt. A készítménygyártók lényegesen nagyobb forgalom-visszaesést érzékeltek, mint a frisshús-értékesítők. Mindezek hatására a kis és közepes méretű húsipari cégek eredménye valószínűleg drasztikusan csökkent tavaly, míg a nagyobb méretű, elsősorban kiskereskedelembe értékesítő cégek szolid pozitív eredményt könyvelhettek el.
A húsfeldolgozók költségeit alapvetően meghatározó élősertésárakban az elmúlt két évben hatalmas volt a hullámzás. A 2019-ben közel 50 százalékos éven belüli áremelkedést 2020-ban 30 százalékos csökkenés követte. A 2021-es várakozásokról Éder Tamás elmondta, hogy az élősertés ára az idén néhány hét alatt több mint 25 százalékkal emelkedett, és a folyamatnak várhatóan még nincs vége, mivel a takarmánygabonák ára az elmúlt félévben 50-70 százalékkal nőtt. A hazai vendéglátó szektor nyitása bizonytalan, a nemzetközi turizmusból fakadó kereslet az idén biztosan hiányzik majd, ami tartós gondot jelent az ide értékesítő gyártóknak. Éder Tamás szerint az önköltségek növekedése elkerülhetetlenné teszi a húsiparban az értékesítési árak emelését, ebben a helyzetben a kereskedő partnerek és a fogyasztók megértését kérik az ágazat cégei. A szélsőséges alapanyag-ármozgás a korábbinál rugalmasabb értékesítési ármeghatározási gyakorlat kialakulását teszi szükségessé, mert a húsipari társaságok nem tudják a termékek árszintjét hosszabb távra garantálni.
A járványt a kiskereskedelem legtöbb ágazata megszenvedte, de Dászkál Fruzsina, a NielsenIQ senior tanácsadója szerint a napi fogyasztási cikkek (FMCG) piaca nem tartozott ezek közé. Itt 2020-ban értékben 8,7 százalékkal nőtt a forgalom, és ezen belül is a legjobban, 9,3 százalékkal az élelmiszereké. A bővülésből a legtöbbet a diszkontok profitáltak, értékben forgalmuk 17 százalékkal emelkedett egy év alatt, míg a kis szervezett kereskedelmi egységeké 3 százalékkal.
A legnagyobb forgalmú termékkategóriának számító feldolgozott húsok eladási értékben 13, mennyiségben pedig 1 százalékkal növekedtek 2020-ban a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe szerint. Ez azt jelenti, hogy ezekből az árukból a 2019-es 309 milliárd forint után 2020-ban már 349 milliárdra emelkedett a kiskereskedelmi értékesítés.
A csemegepultos vásárlások aránya 35-ről 33 százalékra csökkent, míg a csomagolt termékeké 65-ről 67-re nőtt. A NielsenIQ által vizsgált húskészítmények között 2020-ban értékben a szalonna mutatta a legnagyobb növekedést 2019-hez képest: egyötödével nagyobb forgalmat regisztrált a piackutató. A mennyiségi forgalmi növekedés tekintetében a párizsi tört előre, 7 százalékkal több fogyott belőle a hazai kiskereskedelmi láncokban. Ezek mellett az előző évhez képest a virsli és a sonka termékcsoportok is mennyiségi növekedést mutattak - világított rá a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe. A húskészítmények között a legnagyobb szegmens a sonkáé: a 17 százalékos részesedésének megőrzése mellett egy százalékkal nagyobb mennyiséget adtak el belőle a hazai boltokban 2020-ban, miközben a forgalom értéke összege 13 százalékkal nőtt.
Dászkál Fruzsina arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a gyártói márkák pozíciója továbbra is domináns a feldolgozott hústermékek piacán, a kiskereskedelmi láncok saját márkás termékei az átlagnál nagyobb szeletet hasítanak ki a teljes szegmensből. Értékben az eladások 39 százalékát teszik ki a gyártói márkák 61 százalékával szemben, míg a teljes élelmiszerpiacon ez az arány 32-68.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tavaly elkészítette az év második felének polctükrét, amely a magyar termékek arányát jelzi az egyes áruházak polcain - mondta el a sajtótájékoztatón Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Az államtitkár beszédében ismertette a felmérés részleteit: 2010-ben már készült egy polctükör vizsgálat, ami módszertanában és a vizsgált termékek tekintetében nem azonos a 2020-ashoz, de jó alapot jelentett mind a tavalyi, mind a kettő között, 2014-ben végzett felméréshez.
Az államtitkár kitért a kutatásra, amely 10 nagy kereskedelmi lánc 6-6 üzletét vizsgálta, 16 termékcsoport (hagyományos árukategóriában) tekintetében. Ebből kiderül, hogy a Magyarországon jelenlévő 10 legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben – elsősorban a nemzetközi vállalkozásoknál – valamelyest visszaesett a hazai termékek aránya. Ha a számításnál nem vesszük figyelembe a 3 újonnan bekerült termékcsoportot, akkor az arány 70,5-ről 72,5 százalékra ugrik fel, ami nem sokkal tér el a korábbi felmérések eredményeitől, hiszen 2010-ben 73,52 százalék volt a magyar termékek aránya.
Az államtitkár kiemelte, fontos a fogyasztók informálása, a származási jelölés, valamint a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy használata. A mostani tendencia megállításához elengedhetetlen a kereskedelmi láncok szemléletváltása, akikkel folyamatos partnerségre törekszünk- emelte ki.
Erdős Norbert előadásában kitért arra is, hogy a magyar termékek elérhetőségének javításával együtt kell járjon a hazai élelmiszeripar jövedelmezőségének és hatékonyságának további növelése, ami a kormány stratégiai céljai között kiemelt helyet foglal el. Ennek érdekében - az előzetes tervek szerint - a szektor 2021 és 2027 között 750 milliárd forint támogatáshoz jut.